Gombok és kezek

Én egy olyan ember vagyok, akinek idő kell hogy alaposan átrágja magát a dolgokon, megeméssze az eseményeket és átfogó véleményt tudjon alkotni valamiről. Ezt előre leszögezném, s ezáltal jelezném, hogy én a továbbiakban is leghamarabb az óra másnapján fogok tudni reflektálni az előző napi eseményekre.

Mi is történt az órán? -> először megnéztünk egy filmrészletet, majd arról beszéltünk (inkább a Tanárnő, mint mi "diákok"), hogy haldoklik, hanyatlik az iskolai rendszer. A világ változásáról volt szó, a fejlődésről, a modernizációról. DE az oktatás mégis ugyan olyan több mint 100 éve. Merev, szigorú rendszer, mindenkit ugyanolyaná tenni. Szóba került az is, hogy miért nem változik. A jelenlegi és jövőbeli generációk, illetve a már meglévő generációk között alakítana ki egy mély és széles szakadékot. Elhatárolódnánk egymástól. Szüleink, nagyszüleink nem értenék a változás okát. Konfliktusokat szülne.
Én arra jutottam, hogy egy ok a félelem is lehet. A változástól való félelem. Volt szó az oktatás politikumáról, hogy akié az oktatás az uralja a politikát. Feltételezzük fől, hogy a kormány úgy dönt új oktatási rendszert vezet be, új tananyagot (amely nem hemzseg a történelmi bakiktól) állít fel, új tanítási módszerek jönnek létre. Mit hozna?! Az emberek szörnyülködének, tüntetnének, sztrájkolnának. A kormány elvesztené szavazóit, "imidzsét", a választók bizalmát. Egy szóval: LEBŐGNE. A kormány, a parlament, az államszervezet ezt nem akarja. Fél attól, hogy ez megtörténhet. Szerintem ez is oka lehet annak, hogy nem változik az oktatási rendszer.
Ezek után gombokat kellett választanunk. Én egy fehér csillag alakú gombot szemeltem ki (bár a sárga jobban tetszett, de azt Bence elhappolta előlem... sebaj, ez mostmár jobban tetszik :) ). Ezek után el kellett mondanunk mért azt választottuk amit. Sokan jöttek a "kedvenc színem" dologgal. Nekem ennél nyomósabb okom volt rá. Van egy személy az életemben, aki nagyon kedves és fontos számomra. Mondhatni a legjobb barátnőm, de inkább lelkitársnak vagy lelkiismeretnek nevezném. Számára fontos motívum a csillag. Hosszú lenne elmagyarázni miért, egy fél élettörténet lenne, szóval ezt inkább kihagynám. A lényeg, hogy neki fontos a csillag, nekem pedig Ő. Számomra a csillag Őt jelképezi. Ezért vált számomra is fontos jelképpé. Egymást segítve tartottuk a másik a helyes úton, miközben a messzi távolban lévő kis csillagunkat követjük. Amikor óra végén azt mondta a Tanárnő, hogy megtarthatjuk a gombjainkat én annak nagyon örültem. Kicsit talán meg is hatott.
Na igen, majd meg kellett találnunk a gombtársunkat és vele kellett párban dolgozni az óra további részében. Le kellett rajzolnunk egy lapra a kezünket és az öt ujjunkba egy-egy olyan meglévő pozitív tulajdonságunkat kellett írjuk, amely a későbbiekben majd segít minket tanárként. Az én öt tulajdonságom a következők:
- hallgatókészség
- alkalmazkodó-képesség
- tudásom folyamatos fejlesztése
- példakép
- előadókészég.
Majd egymást 2 percben meghallgatva el kellett mondanunk E/1 személyben milyen ember is a másik.
A végén még lehetőség volt arra, hogy elmondjuk a csoportársaink nevét. Én nem mertem megpróbálni, nagyon rossz a névmemóriám. De mikor Szandi és Betti végigcsinálta örültem neki. Örültem, hogy nekik megy. Talán lényegtelen volt az óra szempontjából, nem tudom, de nekem egy pozitív véget adott. Ezért számomra fontos volt, hogy megosszam.

Asszem egy kicsit hosszúra sikerült... Legközlebb majd megpróbálok tömörebb lenni. :)